2013. október 19., szombat

8.rééész!

Hallottam, ahogy Ethan gyorsan, mielőtt ajtót nyitottam volna a fürdőbe osont.
-Sziasztok. – nyitottam ki az ajtót és nagyon meglepett fejet vágtam. Természetesen Mike, Jessica, Angela és Ben voltak.
-Csajszi, elmegyünk enni? – jött be Jess vigyorogva.  Összeszorítottam a számat ,és nem vettem levegőt. Nagyon rég vadásztam, Jess-nek meg ellenállhatatlan illata volt. 
-Köszi , de nem rég ettem.  – hadartam el gyorsan, de már el is fogyott a levegőm.
-Rendben . – tört le feltűnően Jess. Ezalatt Mike- ék csendben sutyorogtak Jess háta mögött.
-Sziasztok . – intettem nekik , mit sem törődve a torkomat nyalogató lángokkal.
- Szia. – intettek és el is mentek enni.
Becsuktam az ajtót és egy óriásit szippantottam a levegőből.

Fél másodperccel később Ethan karját éreztem a derekamon.
-Olyan gyönyörű vagy . – suttogta a nyakamba, amitől ha ember lennék tuti kirázott volna a hideg.
Meg fordultam, hogy a szembe nézzek. Éjfekete szemei alatt nagy, fekete karikák voltak.
-Mi az? – hajtotta le a fejét szégyenlősen. Felnevettem és az állánál fogva felemeltem a fejét, hogy a szemébe nézhessek.
- Egy valamit nem tudsz rólam.
-Mit? – kérdezte fojtott hangon.
- Tudod, meséltem a családomról. És, hogy ők mások. Valamilyen értelemben.
Szóval. Mi nem embereket ölünk, hanem állatokkal táplálkozunk.
Nem szólt semmit, csak meredt maga elég , és úgy láttam próbálja feldolgozni a történteket.
Legalább háromszor kinyitotta a száját, de hang nem jött ki rajta.
Mielőtt pánikolni kezdtem volna, megszólalt:
-Tehát Aro.. rólatok mesélt. – ejtette lassan a szavakat.
- Valószínűleg. – vontam vállat. – De én nem erőszakoskodom,  te döntöd el melyik életet választod.
-De ott van egy hajléktalan szá.. kezdte el, de látta, hogy lefelé görbül a szám. –Irány Kanada? – vigyorodott el , én meg átöleltem.
-Én Forksra gondoltam, mert meg szeretnék valamit mutatni. – fúrtam a fejemet a vállába.
-Forks? – ölelt át ő is.
Elengedtem és az ablakhoz sétáltam. Felvettem a kulcsaimat, meg a telefonomat  , és kitártam:
-Csak utánad. – kacsintottam  rá játékosan.
Felnevetett , ki villantotta a foga fehérjét és kiugrott , mielőtt földet ért volna csinált egy szaltót.
-Felvágós. – motyogtam, de egész biztos, hogy hallotta, mert felnevetett.
Én is kiugrottam és két szaltóval zártam az esést.

-És én vagyok a felvágós? – „sértődött” meg. Elnevettem magam és beültem a kocsimba, ő meg az anyósülésre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése